A jegybank kitart amellett , hogy tartósan alacsony lesz az infláció Magyarországon, ezért további lazító lépéseket vár tőle a piac. Hosszú hónapok után újra igazi izgalmakat hozhat a monetáris tanács keddi ülése. Összeszedtük, mit is léphet az MNB.
Az MNB Monetáris Tanácsa keddi közleményében világosan megerősítette, hogy kész a monetáris kondíciók tovább lazítására nem konvencionális eszközökkel - válaszolta a jegybank a Reuters kérdésére. Mindez azért volt fontos, mert sokan félreértették a keddi közlemény utolsó két mondatát, ezt igyekezett most tisztába tenni az MNB.
A pénzügyi válság óta először emelt kamatot a cseh jegybank. A 20 bázispontos lépés hatására a korona erősödésbe kezdett.
A rendkívüli mértékben eladósodott amerikai gazdaság, de az egész világ, amely eddig a laza monteáris politika haszonélvezője volt, a recesszió kockázatát futja, ha a rövid lejáratú kamatokat "normalizálják" a jegybankok - véli a "Kötvénykirályként" emlegetett Bill Gross, a Janus Henderson Investors szakértője.
Közel hét év óta először kamatemelést hajtott végre a kanadai jegybank a kedvező gazdasági kilátásokra hivatkozva, de hangsúlyozta, hogy vár még további gazdasági adatokra, mielőtt elkötelezné magát egy újabb hasonló lépés mellett.
Egy és hat hónapos futamidejű finomhangoló devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy hónapos lejáraton a tenderre beérkezett 110 milliárd forint ajánlatból 100 milliárd forintot, a hat hónapos lejáraton a beérkezett 114 milliárd forintból ugyancsak 100 milliárd forintot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás továbbra is 850 milliárd forint.
Markus Kerber egyetemi professzor (és nem mellesleg ügyvéd) keresetével a német legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy az tiltsa meg a német jegybanknak az Európai Központi Bank mennyiségi lazítási (QE) programjában való részvételét - írja a The Wall Street Journal. A mostani jogi kezdeményezés csak a jéghegy csúcsa, az utóbbi időszakban ugyanis egyre több támadás éri Németországból az EKB extrém laza monetáris politikáját.
Japán központi költségvetési adósságának már több mint harmada a jegybank kezében van, és ha így halad tovább, az évtized végére többségi tulajdonosa lehet az államadósságnak. A helyzeten a jegybank tavaly szeptemberi, nagy csinnadrattával beharangozott változtatása sem javított, sőt: ha Donald Trump véghez viszi azt, amit eltervezett, akkor könnyen lehet, hogy a japán jegybank saját magát lőtte lábon. Összességében egyre nehezebb elképzelni, hogy az óriásira hízott adósságállománytól milyen módon tud majd megszabadulni a jegybank anélkül, hogy azt valamilyen formában elengedné, ami egyelőre óriási tabunak számít a világon.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékon tartotta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén, és a kamatfolyosó sem változott, így azt továbbra is a mínusz 0,05 százalékos egynapos betét és a 0,9 százalékos egyhetes hitel kamata határozza meg. 15 órakor viszont meglepőt is húzott az MNB: a vártnál nagyobb mértékben korlátozta a kereskedelmi bankok betételhelyezési lehetőségét, illetve új devizaswap eszközöket hirdetett meg.
Londoni pénzügyi elemzők szerint egyelőre nem valószínű, hogy a legutóbbi inflációs meglepetések érdemben módosítanák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi monetáris alapállását, de jövőre nem kizárt az alapkamat emelése.
Idén még szinte biztos, hogy a jelenlegi 0,9%-on marad majd a Magyar Nemzeti Bank irányadó rátája, de jó esély van rá, hogy a döntéshozók még jövőre sem nyúlnak hozzá az alapkamathoz, vagy legfeljebb csak nagyon az év vége felé - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A holnapi kamatdöntő ülésen ez alapján nem az alapkamatra lesz érdemes odafigyelni, az ugyanis biztos, hogy változatlan marad, hanem arra, hogy az MNB a 3 hónapos betétre vonatkozóan milyen korlátot határoz meg a második negyedév végére, ezzel ugyanis még meglephetik a piacot.
Hiába zajlik már javában a világ legnagyobb gazdaságában a monetáris politika szigorítása, arról egyelőre mélyen hallgatnak az amerikai döntéshozók, hogy a Federal Reserve válságkezelése miatt óriásira duzzadt jegybankmérlegét mikor és hogyan lehetne majd leapasztani. Európában és Japánban még ennél is elképzelhetetlenebbnek tűnik a helyzet normalizálása. Szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy egy durva piaci összeomlás nélkül megtörténjen a pénz kivonása a rendszerből, tekintve, hogy az elmúlt évek részvény- és kötvénypiaci raliját lényegében a nagy jegybankok őrült pénznyomtatása hajtotta. Jó esély van rá, hogy a válság előtti helyzet immár soha nem fog visszaállni, mintegy örökké emlékeztetve a világot a 2008-as események következményeire.
Bár az amerikai jegybank tegnap újra kamatot emelt, az európai és a japán központi bankra érdemes inkább figyelni, ugyanis ha ezek az intézmények felhagynak az elképesztő ütemű pénznyomtatással, az könnyen óriási pusztítást okozhat a kötvénypiacokon - mondta el a csak kötvénykirályként ismert Bill Gross a CNBC-nek adott interjújában.
Megnőhet a nem teljesítő hitelekkel kapcsolatos kockázat az európai bankrendszerben, ha az Európai Központi Bank visszavágja gazdasági stimulusát - aggódnak az EU-s intézményeknél a Reuters birtokába került jelentés szerint.
A piaci várakozások többségével összhangban az amerikai jegybank döntéshozói mai ülésükön az alapkamat 25 bázispontos emeléséről döntöttek, amivel az irányadó ráta célsávja 75-100 bázispontra emelkedett.
Az eurózónás adósság lassan ötöde az Európai Központi Bank kezében van, vagyis rohamtempóban közelít a jegybank ahhoz, hogy az általa megszabott 33%-os felvásárlási korlátba ütközzön. A program folytatásához muszáj lesz radikális változtatásokat bevezetni, ez azonban garantáltan heves tiltakozást váltana ki a konzervatív német politikusok részéről, holott ironikus módon pont Németország a program egyik legnagyobb kedvezményezettje. Bármilyen döntés is szülessen, a konfliktus szinte garantált, az idő pedig vészesen fogy.
Nem jött még el az ideje, hogy visszavonja élénkítő intézkedéseit az Európai Központi Bank, az infláció múlt havi megemelkedése a magasabb energiaárakkal magyarázható átmeneti jelenség - mondta ma Mario Draghi.
Tavaly május óta 0,9%-on áll a jegybank irányadó kamata, és még jó idei nem is kell arra számítanunk, hogy kamatemelésre adná a fejét az MNB - vélik egységesen a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ennek megfelelően alaposan meg tudná lepni a piacot az MNB, ha bármilyen érdemi monetáris politikai döntést hozna, hiszen a piac unalmas tanácsülésre számít.
Márciusig 80 milliárd eurós, áprilistól decemberig pedig 60 milliárd eurós havi keretösszeggel folytatódik az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja, vagyis a vártnál magasabb inflációs adatok ellenére tartják magukat a tavaly decemberi tervhez a döntéshozók. Emellett természetesen az irányadó kamatszinteken nem változtattak: az alapkamat továbbra is 0%-on, az egynapos hitelkamat 0,25%-on, a betéti kamat pedig -0,4%-on maradt.
Már több mint három éve annak, hogy a cseh jegybank bevezette az euró-korona árfolyamküszöböt, hogy ezzel védje az árfolyamot a túlzott erősödéstől. Márciusban azonban lejár a hivatalos elköteleződés, így elméletileg bármikor eltörlése kerülhet a küszöb. Az esemény közeledtével felerősödhet az euró-korona keresztárfolyamra irányuló devizapiaci spekuláció, ami könnyen arra kényszerítheti a jegybankot, hogy már az első félévben feladja a 27-es árfolyampadlót. Függetlenül attól, hogy mikor lépi meg az elkerülhetetlent a jegybank, az idő közben óriásira duzzadt devizatartalékon a korona erősödésével óriási vesztesége keletkezik majd.
Robert F. Kennedyvel egyeztetett a volt elnök.
Készül a szintlépés Teherán és Moszkva viszonyában.
Kamala Harris jelöltségéről is határozott a vélemény.
Soha nem volt még példa hasonlóra.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
